A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 103. ülésszakára 2014. május 28. és június 12. között került sor Genfben. A Konferencia egyik fő témája az ILO főigazgatójának a munkaügyi migráció kérdései tárgyában készített jelentése volt. A Konferencia keretében vitára került sor továbbá egy új ILO norma esetleges elfogadásáról az informálisból a formális gazdaságba való átmenetek elősegítése tárgyában, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről, mint az ILO tevékenységének egyik stratégiai céljáról. A Konferencián a résztvevők elfogadták a kényszermunkáról szóló 1930. évi 29. sz. ILO egyezmény kiegészítéséről szóló jegyzőkönyvet és a kapcsolódó ajánlást, a 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény Szabályzatának módosításait, valamint megválasztották az ILO Igazgatótestülete munkájában 2014-2017. közötti időszakban résztvevő kormányzati, munkavállalói és munkáltatói képviselőket.
A Konferencián a Magyarországot tripartit delegáció képviselte. A Konferencia magas szintű szegmensén részt vett és beszédet mondott dr. Modori László helyettes államtitkár úr is.
A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 103. ülésszakán összesen mintegy négyezer küldött és tanácsadó, valamint közel százhatvan miniszter és miniszter-helyettes vett részt. A Konferencia elnöke a munkaadói oldal egyik képviselője, Funes de Rioja úr, argentin munkáltatói delegált volt. A Konferencia kormányzati alelnökeként Alexandros Alexandris, Görögország genfi nagykövete, munkavállalói alelnökeként pedig Takaaki Sakurada, japán munkavállalói delegált került megválasztásra.
Június 9-én került megrendezésre a Munka Világa Csúcstalálkozó, amelynek fő témája az ILO 2014. évi Munka Világa Jelentésében felvetett problémák megvitatása volt, különös tekintettel a munkahelyek mennyiségének és minőségének növelésére irányuló intézkedésekre. A Csúcstalálkozó egy magas szintű panellel kezdődött, amelyben a Fülöp-szigetek, Mexikó, Tunézia és Luxemburg foglalkoztatásért és munkaügyekért felelős miniszterei, illetve a Santa Farma Pharmaceuticals ügyvezetője, és a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkára vettek részt. A csúcstalálkozón beszédet mondott Abdullah Ensour, Jordánia miniszterelnöke, valamint Noroviin Altankhuyag, Mongólia miniszterelnöke
Az ILO főigazgatójának "A tisztességes migráció – egy ILO menetrend kialakítása” (Fair migration – Setting an ILO agenda) című jelentése a Konferencia plenáris ülése keretében, június 4-12 között került megvitatásra. A főigazgató jelentése egy olyan témával foglalkozott, amely napjainkban igen aktuális és a világ minden országát érinti valamilyen formában. A jelentés bemutatta a jelenlegi migrációs trendeket, különös tekintettel a munkavállalási célú migráció kérdéseire, illetve kitért a tisztességes migráció aspektusaira. A plenáris ülés keretében a magyar kormány képviseletében beszédet mondott dr. Modori László helyettes államtitkár, valamint a magyar munkavállalók képviseletében Varga László elnök (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma), illetve a magyar munkáltatók nevében Rolek Ferenc alelnök (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége).
Kétheti szakbizottsági tanácskozás után a Konferencia június 11-én elfogadta a kényszermunkáról szóló 1930. évi 29. sz. ILO egyezmény kiegészítéséről szóló jegyzőkönyvet (Protocol to the Forced Labour Convention, 1930) és ajánlást (Recommendation on Supplementary measures for the effective suppression of Forced Labour). A jegyzőkönyv és az ajánlás kidolgozására a kényszermunka minden formájának felszámolását érintően fennálló végrehajtási hiányosságok (ideértve különösen a kényszermunka céljából történő emberkereskedelem ügyét) kezelése érdekében, volt szükség. Az újonnan elfogadott ILO normák minimumkövetelményeket tartalmaznak a kényszermunka áldozatait érintő megelőző, védelmi és kompenzáló intézkedések megerősítése kapcsán.
A Konferencia egyik szakbizottsága első olvasatban tárgyalt egy ILO norma elfogadásának lehetőségéről az informálisból a formális gazdaságba való átmenetek elősegítése kapcsán. A bizottság által elfogadott következtetés szerint a témában ajánlást kell elfogadni, amelynek hatálya minden, az informális gazdaságban dolgozó munkavállalóra és gazdasági egységre kiterjedne. Az informális gazdaság fogalma a munkavállalók és gazdasági egységek által végzett minden olyan gazdasági tevékenységet magában foglal, amelyeket formális megállapodások, intézkedések nem, vagy nem megfelelően fednek le. Az ajánlástervezet intézkedéseket fogalmaz meg az informálisból a formális gazdaságba való átmeneteket elősegítő jogi- és szakpolitikai keret vonatkozásában, valamint a munka világában érvényesítendő jogok, az átmeneteket elősegítő ösztönzők és kikényszerítő eszközök, a munkavállalói és munkáltatói szervezetek szerepe, illetve az adatgyűjtés és nyomonkövetés tekintetében. Az ajánlás második-körös vitájára a Konferencia 2015. évi ülésszakán kerül sor.
A szociális igazságosság a méltányos globalizációért című 2008. évi ILO nyilatkozat nyomon-követése keretében a konferencia egyik szakbizottsága megtárgyalta a foglalkoztatás elősegítése – mint az ILO egyik stratégiai célkitűzése – érdekében az elmúlt időszakban tett intézkedéseket és az elért eredményeket. A bizottság által elfogadott következtetések meghatároztak egy koherens foglalkoztatáspolitikai keretet, amely hozzájárul a tisztességes, produktív és szabadon választható foglalkoztatás elősegítéséhez. E keret egyik kulcseleme a szakpolitikák közötti koherencia erősítése. A következtetések továbbá iránymutatást adnak az ILO számára abban a tekintetben, hogy a szervezet hogyan segítheti a tagországait a foglalkoztatás elősegítését célzó keretrendszerben foglaltaknak a nemzeti körülményeik figyelembe vételével történő végrehajtásában. Új elemként jelenik meg az ILO szerepvállalása tekintetében az ún. „peer review” intézménye, valamint a tudásbázis kiépítése a strukturális és tartós munkanélküliség, a munkaerő-piaci szegmentáció, a változatos szerződési formáknak a foglalkoztatás minőségére és mennyiségére gyakorolt hatásai, valamint a foglalkoztatási bizonytalanság területeit érintően.
Az Egyezmények és Ajánlások végrehajtásával foglalkozó Bizottság megvitatta a minimálbérrendszerekről készített ILO jelentést, illetve megvizsgált 25 országesetet. Magyar ügy nem került a bizottság elé, Magyarország minden jelentési kötelezettségének eleget tett. A vizsgált ügyek között számos világpolitikai összefüggéseiben is jelentős eset található, így pl. az Amerikai Egyesült Államok ügye a gyermekmunkáról szóló 182. sz. egyezmény be nem tartása kapcsán, Malajzia és Szaúd-Arábia ügy a kényszermunkáról szóló 29. sz. egyezmény be nem tartása kapcsán. Kiemelendő továbbá, hogy a 25 országeset között három olyan is szerepelt, amely érintette a sztrájkjog kérdéskörét a szervezkedés szabadságáról szóló 87. sz. egyezmény végrehajtása tekintetében: Algéria, Kambodzsa és Szváziföld ügyei. Az ezen ügyekben elfogadandó következtetésekről a munkavállalók és a munkaadók képviselői nem tudtak konszenzusra jutni, ami ahhoz vezetett, hogy a bizottság a 6 kiemelt ügy (Jemen – gyermekmunka, Banglades – munkaügyi felügyelet, Niger – a foglalkoztatás alsó korhatára, Dominikai Köztársaság – a foglalkoztatásból eredő hátrányos megkülönböztetés, Fehéroroszország – egyesülés szabadsága, Görögország – a társadalombiztosítás minimális normái) kivételével nem fogadott el következtetéseket. A kormányok sajnálattal vették tudomásul a bizottsági munka eredménytelenségét, hangot adva azon aggályaiknak, hogy ez a kudarc komoly fenyegetést jelenthet az ILO felülvizsgálati mechanizmusának alapjaira.
Az ILC 103. ülésszaka alatt a Konferencián résztvevő képviselők megválasztották az ILO Igazgatótestülete (GB) munkájában a 2014-2017. közötti időszakban résztvevő kormányzati, munkavállalói és munkáltatói képviselőket. Az új GB tagok mandátuma három évre szól. Továbbá a Konferencia elfogadta a 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény Szabályzatának a tengerészek hátrahagyására és a hajótulajdonosok kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket érintő módosításait.
A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 103. ülésszakára történő felkészülés érdekében a Nemzeti ILO Tanács május 16-án ülést tartott, ahol ismertetésre kerültek a Konferencián képviselendő kormányzati álláspontok főbb irányai, illetve a szociális partnerek képviselői elmondták a Konferencia témái kapcsán az előzetes véleményeiket.
A magyar delegáció tagjai a Konferencián aktívan részt vettek a szakmai vitákban, az egyes csoportálláspontok alakításában, képviselve a magyar érdekeket.
Június 10-én a Konferencia margóján dr. Modori László helyettes államtitkár úr találkozott az ILO újonnan kinevezett európai regionális igazgatójával, Heinz Koller úrral. A találkozó alkalmával a felek egyeztettek az ILO keretein belül jelenleg zajló területi tevékenységi felülvizsgálat (field structure review) állásáról, és a budapesti ILO Iroda szerepével kapcsolatos jövőbeni elképzelésekről, valamint helyettes államtitkár úr tájékoztatást adott a magyar foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről.
A Konferenciára beterjesztett jelentések
A Konferencia által elfogadott dokumentumok és jelentések