A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működését a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 78-79. §-a szabályozza az alábbiak szerint.
A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik.
A Tanács
a) véleményt nyilvánít
aa) a szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekről,
ab) a szakképzési és felnőttképzési támogatási rendszer elveiről,
ac) a szakképzést és felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,
ad) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott képzési alaprészből nyújtandó támogatásokról és ezek felhasználásáról,
b) javaslatot tesz
ba) a képzési alaprész decentralizált keretének (a továbbiakban: decentralizált keret) a megyék közötti felosztására,
bb) a képzési alaprész központi keretéből nyújtandó támogatásokra,
bc) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőttek elhelyezkedési lehetőségeit elősegítő intézkedésekre,
bd) szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére és ehhez anyagi források biztosítására,
be) az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben részére meghatározott feladatok tekintetében,
c) értékeli az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés eredményességét, valamint a szakképzési tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását,
d) ajánlásokat tesz a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalataival, különös tekintettel az állástalan fiatalok helyzetével összefüggésben.
A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól. A Tanács húsz tagból áll.
A Tanács
a) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint a szakképesítésért felelős miniszterek egy-egy (összesen hét) képviselőjéből,
b) a szakképzésben érdekelt civil szervezetek által javasolt összesen egy személyből,
c) a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy (összesen három) szakértőből,
d) a szakképzés területén működő szakmai társadalmi szervezetek összesen egy képviselőjéből,
e) a felnőttképzést folytató intézmények érdekképviseleti szervezeteinek összesen egy képviselőjéből,
f) az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,
g) az országos gazdasági kamarák egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,
h) az iskolafenntartók összesen három képviselőjéből áll.
A Tanács elnökét - a tagok közül - és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel.
A Tanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg. Az ügyrendet az ügyrendet elfogadó üléstől számított harminc napon belül a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá az elfogadás időpontjára visszamenőleges hatállyal.
A Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján gondoskodik.
A felsőoktatás területén elismert szakértő személyére a Magyar Rektori Konferencia tesz javaslatot.
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács tagjai
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács napirendjei