A XIX. században az ipari forradalom következményeként a munka világában eluralkodó embertelen munkakörülmények váltották ki mind az állami reformgondolkodók, mind a korai munkásmozgalmak azon igényeit, hogy a munkakörülmények javítása érdekében nemzetközi szintű összefogás kell. Ez az alapgondolat eredményezte, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet később megalakulhatott

A szakszervezeti mozgalmak éveken át küzdöttek, majd az I. világháború után kialakult instabil politikai helyzet lehetővé tette, hogy a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június 28-án létrejött az ILO (International Labour Organization), csatlakozva a Népszövetséghez.

1946-ban az ILO az ENSZ első szakosított intézménye lett, majd alapításának 50. évfordulója alkalmából 1969-ben Nemzetközi Nobel-békedíjjal tűntették ki. Hazánk 1922 óta tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, amely jelenleg 185 tagországot számlál.

Tevékenységének céljait a szervezet alapokmányának preambuluma és az 1944-ben elfogadott Philadelphiai Nyilatkozat határozza meg. A preambulum abból az elvből indul ki, hogy az egyetemes és tartós béke csak a társadalmi igazságosság talaján épülhet. Az igazságtalan munkafeltételek, a nélkülözés és a nyomor olyan elégedetlenséget teremtenek, ami veszélyezteti a békét és a kölcsönös megértést.

Az ILO eleinte a következő területekkel foglalkozott:

  • a munkaidő szabályozásával,
  • a munkaerő toborzással, a munkanélküliség elleni harccal,
  • a megfelelő létfenntartást biztosító bérek megállapításával, az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének valóra váltásával,
  • a dolgozók védelmével a foglalkoztatásából eredő betegségek és az üzemi balesetek kiküszöbölése érdekében.
  • a gyermekek, a fiatalkorúak és a nők védelmével,
  • a szakszervezeti szabadság elvének elismerésével.

A Philadelphiai Nyilatkozat a szervezet céljait illetően továbblépett, és az alábbi, manapság is érvényben lévő alapelveket irányozta elő:

  • a munkaerő nem áru,
  • a szólásszabadság és az egyesülési szabadság a tartós haladás előfeltételei,
  • a szegénység veszélyezteti az általános prosperitást,
  • minden embernek – faji, vallási, nemi hovatartozástól függetlenül – joga van az anyagi jólétre és szellemi fejlődésre, a szabadság és emberi méltóság, a gazdasági biztonság és egyenlő lehetőségek körülményei között.

A Philadelphiai Nyilatkozat számolt a nemzeti függetlenségi mozgalmak háború utáni gyors fejlődésével, és az 1919-ben megfogalmazott szabványalakítási funkciók mellett prioritásként kezdte el kezelni a kiterjedt szakmai, technikai együttműködés kialakítását a „harmadik világ” nemzeteivel.

Az ILO működésének alapjait a Philadelphiai Nyilatkozat mellett az alábbi két alapdokumentum rögzíti:

a) 1998. június 18-án Genfben elfogadott Nyilatkozat a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról

Az 1998. évi Nyilatkozat meghatározza az ILO működésének 4 alapelvét. Ezen alapelvek a következők:

  • az egyesülési és szervezkedési szabadság biztosítása,
  • a kényszermunka tilalma,
  • a gyermekmunka felszámolása, valamint
  • a foglalkoztatási diszkrimináció megszüntetése.

b) 2008. június 10-én Genfben elfogadott Nyilatkozat a szociális igazságosságról a méltányos globalizációért

A 2008. évi Nyilatkozat kijelöli az ILO tevékenységének 4 stratégiai célkitűzését, amelyek a következők:

  • a foglalkoztatás elősegítése
  • szociális védelem (beleértve a szociális biztonságot és a munkavédelmet is) erősítése és fejlesztése
  • szociális párbeszéd és tripartizmus támogatása
  • a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok tiszteletben tartása.

Az eddig felsorolt alapdokumentumokon mellett kiemelt jelentőségű a 2009. június 19-én Genfben, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 98. ülésszakán elfogadott, a „Fellendülés a válságból: globális foglalkoztatási paktum” című nyilatkozat. A dokumentum célja, hogy útmutatóul szolgáljon a fellendülést elősegítő olyan nemzeti és nemzetközi gazdaságpolitikák részére, amelyek ösztönzik a munkahelyteremtést, és védelmet nyújtanak a munkavállalók és családjaik részére. A Paktum számos olyan válságkezelő intézkedést javasol, amelyek - a szociális védelem biztosítása mellett - megőrzik a munkahelyeket, fenntartják a vállalkozásokat és elősegítik a munkahelyteremtést, de egyúttal kellő teret adnak a nemzeti sajátosságok figyelembe vételére is. A Paktum sürgeti a pénzügyi szektor olyan globális felülvizsgálati és szabályzó rendszerének felállítását, amely a reálgazdaságot támogatja, elősegíti a fenntartható vállalkozásokat, a tisztes munkát, továbbá védi az emberek megtakarításait és nyugdíját, és szorgalmazza a protekcionizmustól mentes szabályozott kereskedelmet.

Összességében az ILO nemzetközi munkaügyi normáival meghatározza az alapvető munkavállalói jogok minimális szintjét, amelyek a munka világának teljes spektrumában szabályozzák a feltételeket. Ezen túlmenően a foglalkoztatáspolitika, munkaügyi törvények és munkaügyi kapcsolatok, a munkafeltételek, a szakképzés és szakképzési rehabilitáció, a vezetőképzés, a szövetkezetek, a szociális biztonság, társadalombiztosítás, a munkaügyi statisztikák, a baleset- és munkaegészség-védelem területeken nyújt technikai segítséget tagállamainak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet támogatja a független munkavállalói és munkaadói szervezeteket, illetve képzési és tanácsadói szolgáltatás nyújt számukra.