A jelentés az ország területi folyamatainak alakulásáról, a területfejlesztési politika és a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatáról, valamint a magyar településhálózat helyzetéről.
Az ország területi folyamatainak alakulásáról, a területfejlesztési politika és a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól szóló országgyűlési jelentés–tervezet elkészítését a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.), az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatáról szóló tájékoztató elkészítését az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat írta elő a Kormány számára.
A Tftv. alapján a Kormánynak négyévente be kell számolni az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól. Ez a beszámoló 2012–ben került benyújtásra.
A Jelentés összegezte a 2012 előtti években a Kormány számára készült különböző felülvizsgálati jelentések főbb megállapításait (Az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól szóló országgyűlési jelentés; Jelentés a magyar településhálózat helyzetéről; Felülvizsgálati jelentés – Országos Területfejlesztési Koncepció).
A Jelentés számba vette az ország és térségei, települései fejlődését befolyásoló trendeket, az ország társadalmi gazdasági és területi állapotát, az OTK érvényesülését és a területfejlesztés gyakorlatának eddigi tapasztalatait.
A Jelentésből egyértelműen megállapítható, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben, valamint a 2005–ben elfogadott OTK–ban megfogalmazott célok kevéssé valósultak meg, többek között nem nőtt a térségi versenyképesség; nem következett be a területi felzárkózás, sőt a területi különbségek növekedtek és nem sikerült az ország térségeit dinamizálni. A területfejlesztési intézményrendszert átfedések, párhuzamosságok és alacsony hatékonyság jellemezte; hiányzott a területfejlesztési politika céljainak érvényesítéséhez szükséges kormányzati szándék.
Az ország társadalmi, gazdasági és területi folyamatai egyértelműen jelték, hogy új, valódi nemzeti stratégiai irányra van szükség, amely túlmutat az EU irányelveinek puszta adaptációján. A jövő fejlesztési politikájának – országos és helyi területi szinten egyaránt – egy nemzeti stratégiára kell épülnie, amely alkalmas eszköze az ország újjáépítésének. Ehhez az Európai Unió forrásait eszközként kell figyelembe venni, de a hazai forrásokra, és a szakpolitikák egyéb – pl. szabályozási, intézményi – eszközeire egyaránt támaszkodva, egy új stratégia megfogalmazása érdekében.
Az új felülvizsgálati Jelentés szerkesztése tartalmilag 2011 augusztusában lezárult, ezért a benne lévő elemzések az akkor elérhető adatok alapján készültek. Az elemzések többsége a 2005–2009–es időszak területi folyamatait mutatja be.
